Balázs István már hosszú évek óta segíti a Vegyész RC Kazincbarcikát, hiszen aki esetleg nem tudná, ő a csapatunk gyúrója. Az elmúlt években azonban már nem csak a kazincbarcikai röplabdásoknak segít a regenerálódásban, most nyáron például a női válogatottnál kapott munkát, amely a szeptemberben rajtoló Európa-bajnokságra már megkezdte a felkészülést.

Balázs Istvánt megkértük, egy kicsit meséljen nekünk arról, hogyan is került a válogatotthoz, milyen út vezetett odáig, illetve mik voltak a benyomásai az elmúlt hetekről.

„A 2008/09-es szezon óta vagyok a Vegyész gyúrója. Az utánpótlás-tornákra rendszeresen kísértem a fiataljainkat, és ezeken a versenyeken szívesen segítettem más csapatok játékosainak is. Érdekességként, volt olyan döntő, ahol mindkét csapatból négy-négy sportolót is segítettem valamilyen módon. Így kerültem közelebbi kapcsolatba Tomanóczy Tiborral, a Dunaferr SE és a junior válogatott edzőjével. Ő hívott 2013 nyarán a válogatotthoz gyúrói munkára, amit elfogadtam, így az utánpótlás-csapatok masszőrje lettem. Felváltva dolgozom az ifjúsági- illetve a junior fiúkkal, és kapitányaikkal, Tomanóczy Tiborral és Zarka Péterrel. Ez év májusában telefonon megkeresett Németh Lajos, a szövetség elnökségi tagja, és megkért, segítsek be a női válogatottnál, mivel négyhónapos felkészülést terveznek az Európa-bajnokságra. Természetesen igen mondtam erre a megtisztelő felkérésre, és csatlakoztam a stábhoz, melyet többet között Jan De Brandt szövetségi kapitány, valamint segítői, Jókay Zoltán és Toma Sándor alkotnak.”

„Az első héten Érden voltunk az utánpótlás kilenc játékosával, akik közül két főt a szövetségi kapitány meghívott a felnőttek bő keretébe. A következő hetet Tatán töltöttük, ahol már megkezdődött a komolyabb fizikai felkészülés. Itt már akadt munkám bőven. Napi két, két és fél órás edzés volt, és ehhez jött még kétnaponta egy reggeli futás. Természetesen dolgoztam az edzéseken és a tréningek közötti időben, de legfőképp az esti edzés után próbáltam a lányok fájdalmait enyhíteni. A következő tatai hét számomra kimaradt, majd a múlthéten a TF-en töltöttünk két napot. Onnan utaztunk Mariborba, Szlovéniába, ahol az edzéseken kívül két edzőmérkőzést játszottunk egy amerikai egyetemi csapat ellen.

„Még két hétig fogom segíteni a válogatott munkáját, ekkor visszatér hozzájuk a saját gyúrójuk. Nagyon örülök ennek a lehetőségnek, úgy érzem, mind a lányok, mind a stáb tagjai elfogadtak, befogadtak. Jan személyében egy nagyon szimpatikus, kedves embert ismertem meg, akinek a röplabda iránti szeretete óriási. Mindenkivel nagyon közvetlen, ugyanakkor nagy tekintélye is van. Az edzések monotóniáját különböző szabadidős programokkal szakítja meg, ami tulajdonképp ugyanúgy edzés, csak kicsit másképpen. Például volt biciklizés a tatai Öreg-tó körül, sárkányhajózás, vagy a hegyre való sétálás Mariborban. Örülök, hogy segíthettem a csapatnak. Sok sikert kívánok nekik az Euroligában, és nagyon eredményes EB-szereplést.”

(fotók: Facebook)

tm