Toronyai Miklóssal beszélgettünk a DEAC elleni párharcról, a szezon eddigi részéről és szurkolóinkról

A GreenPlan-Vegyész RC Kazincbarcika vezetőedzője négynapos pihenőt rendelt el játékosainak, miután bejutottak az Extraliga elődöntőjébe. Ezek apropóján beszélgettünk Toronyai Miklóssal.

Leesett valami valahonnan ezzel az elődöntőbe kerüléssel?
Le, igen. Megfordult a fejemben az első meccslabdánknál a hazai szituáció, amikor innen kikaptunk, most azonban éltünk a lehetőséggel, a győztes pontot követően megkönnyebbültem.

Ilyen szoros mérkőzésekre számítottál ebben a párharcban?
Abszolút. Két azonos tudású csapat találkozott, talán mi csapatban tudtunk jobbat nyújtani, aminek köszönhetően felülkerekedtünk a DEAC-on. A párharc előtt azonban bármi benne volt, az is, hogy ők mennek tovább. Ha valaki nyer egy mérkőzést egy három győzelemig tartó párharcban, az lehet szerencse, de háromszor nyerni az már nem szerencse. Nekünk állt össze jobban minden, ha máskor játszunk, lehet, hogy nem ilyen eredmények születnek. Most viszont jobbak voltunk a DEAC-nál. Azért mi egymással elég változatos mérkőzéseket játszottunk az alapszakaszban is, ezért mondom, hogy egyforma szinten vannak a felek. A pillanatnyi formát jobban időzítettük.

Négy nap szünetet adott ki a szakmai stáb a csapatnak. Ez a fizikális, vagy inkább a mentális kimerültség miatt indokolt?
Mind a kettő, de egy fiatal csapatnál inkább a mentális dolog az, amit jobban kell monitorozni. Fizikálisan hamar tudnak regenerálódni a huszonéves játékosok, a mieink nagyon fiatalok, nekik ez nem szabad, hogy gondot okozzon. Tizenhét szettet játszottunk le, emiatt most a regenerációra is jobban oda kell figyelni, de inkább a mentális feltöltődés a cél. Nagyon sok röplabda volt az elmúlt időszakban, a kupadöntő után sem tudtunk sokat ünnepelni vagy pihenni, mert kezdődött rögtön a rájátszás. Tudom, hogy jól fog jönni a srácoknak ez a néhány nap, annak érdekében, hogy utána megint, sikerre éhesen álljanak bele a szezon hajrájába.

A felkészülést az elődöntőre és az első mérkőzéseket azonban nélküled kell, hogy megvívja a csapat, hiszen lágyékműtéten kell, hogy átessél.
Ezt már sajnos nem tudom tovább halogatni. Remélem, hogy már a második mérkőzésen le fogok tudni ülni a kispadra, persze ez attól függ, hogyan halad a regenerációm. Az utazás miatt az első mérkőzést ki kell hagynom, de a második, hazai meccsen már szeretnék legalább a kispadon ülni. Távollétemben Dudás Tamás és Vass Renátó is eltudják végezni a felkészítést, a videózást, átbeszélünk mindent, és amennyire tudunk, fogunk beszélni.

Elégedett vagy a szezon eddigi részével?
Mi teljesen kimaxoltuk az idei szezont. Egy dédelgetett álom volt a négy közé jutás, de az alapvető cél az első hatba való kerülés volt. Ezüstérmesek lettünk a Magyar Kupában, most pedig éremért játszhatunk az Extraligában is. Természetesen nem úgy fogunk felmenni mostantól a pályára, hogy már mindegy az eredmény, nem. Szeretnénk még kellemetlenséget okozni ellenfeleinknek, magunknak pedig még kellemes pillanatokat szerezni.

Végezetül, de nem utolsó sorban, szeretnélek a szurkolóinkról kérdezni. Mintha baráti lenne a kapcsolat a csapat és köztük.
Tavaly kialakult egy még nagyobb szimpátia a szurkolók és a csapat között. A nem várt vereségeket nem kérik rajtunk számon, mert látják az akarást és az alázatot. Ahogy mindenkinek, nekünk is vannak, voltak gyengébb napjaink, viszont a másik oldalt is nézve, hoztuk a kötelező győzelmeket például a Magyar Kupában, és jöttek azok a bravúrok, amik szükségesek voltak ahhoz, hogy így álljunk a szezonban. Mindig éreztük a szurkolóink támogatását, és szerintem tavaly és idén is a csapattal való kapcsolatuk egy új szintre lépett. Közhely, de valóban nagy erőt adnak nekünk. A legjobb és a leghangosabb szurkolóink nekünk vannak, és a miénk az egyik legnépesebb tábor.