A hétvégén ismét tétmeccseket játszik a Vegyész RC Kazincbarcika együttese, a MEVZA Kupa 2. tornáján a házigazda Hypo Tirol Innsbruckkal és a Posojilnica AICH/DOB-bal méri össze erejét. Toronyai Miklós csapatkapitánnyal beszélgettünk az osztrák túra előtt, aki a szezon első felét is értékelte.
A Vegyész az új év második napján már edzésbe állt. Az első héten az erőnléti gyakorlatokon volt a hangsúly: délelőtt többnyire a konditeremben dolgoztak a srácok, majd délután a munka mellett röplabdázókkal kiegészülve a teremben mozgatták magukat. Ezen a héten már a csapatgyakorlatok dominálnak, szerdától pedig videózni is fognak Toronyaiék.
„Mindkét osztrák csapat jó erőkből áll, de azért szeretnénk megnehezíteni a dolgukat, ahogy tettük azt a zágrábiak ellen is” – mondta a vrck.hu-nak a rutinos feladó. „Szerdán már videózni is fogunk, pénteken pedig útnak indulunk.”
Toronyait a szezon első feléről is kérdeztük, ami nem sikerült a legjobban a Vegyész számára, hiszen a Magyar Kupában nem tudott ezúttal sem a négy közé kerülni, míg a bajnokságban hullámzó teljesítményt nyújtott.
„Tavaly a szezon végére összeállt egy jó csapat, majd a nyáron volt jövés-menés, új feladó is érkezett, így kezdhettük majdnem elölről az építkezést” – fogalmazott a csapatkapitány. „Ami a legnagyobb változás volt, az a terem, a Don Bosco Sportközpont ugyanis az Irinyi Tornacsarnokhoz képest hatalmas. Messzebb van a lelátó, nincs fal mögöttünk és mellettünk, a fények is teljesen újak. Nem tudtunk kellő mennyiségű edzést letudni a Don Boscóban, a mai napig is csak két-három tréningünk van, olykor kevesebb. Nem sikerült még úgy belaknunk, ahogy szerettük volna.”
Toronyai szerint az, hogy a felkészülési tornán sikerült kétszer is megverniük a Fino Kaposvárt, a bajnokságban pedig nem, nem jó kiinduló alap. Egyrészt azért, mert Dávid Zoltán, a somogyiak kiválósága az egyik összecsapáson nem játszott, a meccsek pedig csak két nyert szettig tartottak. Persze azt a feladó is elismerte, saját maguknak „köszönhetik” az eddigieket.
„Nagyon hullámzó a teljesítményünk, amit csak saját magunknak köszönhetünk. Ez a mi hibánk, ezt nekünk kell megoldanunk. Együtt jutottunk ide, játékostul, edzőstül, vezetőségestül, együtt is kell visszatalálnunk a helyes útra. Sokat beszélgetek a szurkolókkal, megértem a csalódottságukat, de mi sem vagyunk elégedettek. Dolgozunk azon, hogy ne az menjen át a drukkereknek, hogy mi nem akarunk nyerni, mert igenis akarunk. A mérkőzésen mutatott teljesítmény elárulja az edzésbe fektetett munkát, így tudjuk, hogy a tréningeken kell még többet kiadnunk magunkból, hogy aztán éles helyzetben eredményesek legyünk.”
tm