A Vegyész Röplabda Club utánpótlásában évtizedek óta dolgozó Veres István kapta a Kazincbarcika Város Sportjáért kitüntető díjat. A kolorline.hu ez alkalomból szólaltatta meg klubunk legtapasztaltabb edzőjét.
Veres István élete szorosan összefonódott a sportággal, hiszen edzőként, vezetőedzőként szívvel-lélekkel a fiatalok pályáját egyengette. A városban nincs olyan röplabdás, akinek ne lett volna az edzője. Sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint azok a sportolók, akik válogatottként, vagy külföldi ösztöndíjasként folytathatták pályafutásukat. Kimagasló érdeme, hogy a kazincbarcikai röplabda az NB II-ből az NB I-es osztályba került. Veres István ma is fáradhatatlanul, a jövőért, az utánpótlás neveléséért dolgozik. A teljes interjú a kolorline.hu-n olvasható, de kiragadtunk néhány részletet belőle.
„Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében születtem, de édesapám vasutas volt, így az állomáshelyeire követve őt, gyakran költöztünk” – fogalmazott a kolorline.hu-nak adott exkluzív interjújában Veres István. „A gimnáziumot Karcagon végeztem, s az érettségi után éppen Kecskeméten kosárlabdáztam, mikor édesapám felfedezett egy újsághirdetést, mely szerint a Borsodi Vegyi Kombinát érettségizettek számára biztosított továbbképzési lehetőséget a technikumban. 1968-ban érkeztem a városba.”
„Össze sem lehet hasonlítani azokat a daliás időket a mai rohanó világgal” – hasonlította össze az akkori és a mai röplabdás körülményeket. „Annak idején általában vonattal, később a BVK által biztosított kisbusszal mentünk a környékbeli településekre, s igen mostoha körülmények között játszottunk. Volt olyan mérkőzés, mikor a játékvezetőnek fel kellett függesztenie a mérkőzést, mert mise után ott jöttek keresztül a hívek. Szabadtéri sportág volt, ha esett, ha fújt, játszani kellett, s ha szerencsénk volt, egy lavórt bocsátottak a rendelkezésünkre, amiben meg is tudtunk mosdani. Ma már nevetségesen hangzik talán, nem is hiszik el a mostani fiatalok, akiknek minden kényelem adott.”
„Annak idején, amikor hozzákezdtem az edzősködéshez, és nem azonnal jöttek a sikerek, s nagyon sok munkát kellett befektetni ahhoz, hogy valamennyi örömünk legyen ebben a dologban, jóapám mondta nekem, hogy eredményt csak az tud elérni, akinek szenvedélyévé válik mindaz, amit csinál. Ezzel a tudattal kelek minden nap. Úgy gondolom, hogy ezt nem is lehet másként csinálni. A többieket is arra kértem, akikkel megosztoztam ezen az úton, hogy igyekezzenek minél több szakmai tudást felhalmozni” – osztotta meg gondolatait Veres István.
„A Kazinczy Ferenc Tagiskolában és az Ádám Jenő Tagiskolákban olyan munka folyik, ami eleve vonzza a gyerekeket. Mindazonáltal az utánpótlás-nevelést ki kell terjeszteni, mivel már körzeti utánpótlás-nevelési centrum lett a VRCK. Éppen ezért alakítja meg az RRK Regionális Röplabda Központot, aminek a sportcsarnoka a Pollack Mihály Általános Iskola udvarán épül. Ez nagy lökést ad majd az utánpótlás-nevelésnek, mert terem gondokkal küzdünk, hiszen egyre több a csapat, melyeknek biztosítani kell a felkészülését.”
(fotó: vrck.hu, Kovács Loretta)